Keleti kényelem Szombathelyen
Szombathely kertvárosi részén, a Csónakázó-tó közelében helyezkedik el az a családi ház, amely radikális újragondolása, minőségi átalakítása okán díjra is érdemesnek bizonyult. Az épület enyhe – az utcafront felé lejtő – lankán áll, ebből következően a tervezéskor ezen adottságot szem előtt kellett tartani. A Singer Design által tervezett átépítés nem csupán a bruttó 123 négyzetméterről 216 négyzetméterre történő méretváltozást tartotta szem előtt, hanem teljes mértékben átformálta a ház alapkarakterét.
Eredeti állapotában az épület az utcafrontra nyíló tömegformálást képviselte, az átalakítás viszont a tetőteret megszüntette, emellett pedig a ház alapkarakterét is gyökeresen megváltoztatta.
Az új architektúra az erőteljesen kubusos, modernista szemléletmód jegyében született meg, ez jelenik meg mind a ház tömegeiben, mind pedig a homlokzati esztétikában. Az utcafronti bejárat felől a tervezők az épületet egy íves, nyersbeton támfallal zárták le, amely már önmagában gesztusértékű, hiszen a korábbi épületkoncepcióval szemben nagyfokú intimitást sugall. A fal előtt elhelyezkedő zöldfelület jól ellenpontozza a betonfal ipari jellegét, az íves formaképzés következtében pedig egyfajta kifordított tenyér formálódik meg, amely már-már antropomorf karaktert kölcsönöz a ház ezen részének.
Az épület rendkívül érzékeny logikával rendeli hozzá a különféle tereket a tömegekhez. A bővítés következtében lehetőség nyílt egy irodatér kialakítására is, amely a támfal mögötti parkoló mellett helyezkedik el. A két épületrészt díszmedence köti össze, amely nem csupán a természeti elemet hozza be, a visszaverődő fény ezzel a pozicionálással benapozza az irodahelyiséget.
A tárgyaló üveg oldalfala hozzásegít ahhoz, hogy egy – a természetet közel hozó, letisztult, szinte a keleti kultúrát és építészetet megidéző – atmoszféra jöhessen létre. A kifelé zárt és befelé nyitott terek koncepciója a ház többi részében is megtapasztalható. Az egybefüggő üvegfelülettel ellátott nappali térből harmonikus látvány nyílik a faburkolatú teraszra, illetve a mögötte meghúzódó fürdőmedencére.
A ház nyitott terei úgy lettek kialakítva, hogy az ott tartózkodók minél intimebb közegben létezhessenek, így a telek hátsó részében elhelyezett napozóterasz és wellnessrész épületfallal, növényi elemekkel határoltak.
Ez a szemléletmód a belső terekben is érvényesül. A homlokzat fehér színezése, illetve az azt ellenpontozó sötétebb tónusú ragasztott kőburkolatok, valamint a teraszok fa járófelülete az enteriőrben szintén visszaköszönnek nem csupán a padlón, hanem, a nappali mennyezetének faburkolatában is. A felületi kettősség, vagyis a naturális fa, illetve a rusztikus kő és beton használata érzékeny összhangban állnak egymással.
Valójában két – egymásnak háttal lévő „tenyér” alkotja az épület szerkezetét! Egy, amely védelmez az utcafront felől, és egy másik, amely a telek két hosszanti oldalától körülzár, átölel, megvéd.